Áhh, boldog új évet mindenkinek! Jól indul az év, és az előző is jól ért véget. Ami pedig az idént illeti: feltűnt, hogy power user vagyok az egyik anime torrent trackeren, szóval le tudok tölteni egy régóta plan to watch listán tengődő sorozatot a kedvenc műfajomból, ráadásul free leech is van, ahh, ez az én napom Oh, és megvan a Yosuga no Sora manga is! |
(Inkább külön postban folytatom, így is elég hosszú lett az előző.) Itthon kitalálták öcsémék (akiknek van saját korijuk), hogy el kéne menni korcsolyázni, sőt, az is meg lett beszélve, hogy Szombathelyen majd a rokonokkal közös program lesz, hogy ott is elmegyünk. Meg többször is megyünk a télen, szóval vegyek magamnak saját korcsolyát, mert az jobb, mint bérelni minden alkalommal. Tekintettel arra, hogy két évvel ezelőtt is úgy indult a dolog, hogy mennyit fogunk járni, és azóta nem voltunk, annyira nem győzött meg az érvelésük. Végül aztán sok noszogatás után csak elmentem pénteken a bizományiba körülnézni Ádámmal, és sok korcsolyának álcázott eszköz között találtunk két Roces-t. Az egyik egy fekete egycsatos volt, marhára tetszett, csak lötyögött a lábamon, amivel elég nehéz menni. A másik egy kétcsatos Roces Jdue volt, ami (miután rájöttem, hogy a bélést, a bélés nyelvét, a boka részt, valamint a külső műanyag nyelvet hogyan kell egymásra rétegezni) tök kényelmes volt, és a lábamat is fogta. Mivel 12000Ft-ba került, nálam pedig kb 200Ft volt, félretetettem, és vasárnap mentem el megvenni, majd onnan egyenesen át a Marczibányi téri* pályára. Kaptam ajándékba zöld élvédőt rá, amit Bálint egyből el akart cserélni a saját feketéjére.
A koripályán eszméletlen tömegnyomor volt, meg olyan jég, ami annyira le volt használva, hogy kattogott a kori éle alatt, meg rázott is rendesen. Kétóránként volt karbantartás, de igazából 5 perc múlva már nem látszott, hogy driftelt volna pár kört rajta a karbantartó. Ellenben a felgyülemlett hóréteg több kellőképpen idióta ötletet is ihletett, nem tudom, hogy lesz-e belőle egyszer film/animáció/játék. Szóval élveztük, de pénteken inkább a nagy műjégpályára megyünk a Városligetbe. (Jön valaki? *: Itt nem kisbetű és kötőjel kéne? |
Most elvileg deklaratív programozásra kéne tanulnom, amiből holnap vizsgázok reggel 8tól, de valahogy baromira nem fog meg az anyag, szóval írok inkább egy összefoglalót az elmúlt hétről. Vettem magamnak egy Konica Minolta magicolor 1600w színes lézernyomtatót. A sztori úgy kezdődött, hogy találtam pár papercraft figurát, amit össze akartam rakni. Na most mivel nincs itthon nyomtató _X éve, és a CopyGeneralban valamint a BlackSheep-ben 100Ft/oldal fölött nyomtatnak színesben oldalanként, kicsit besokalltam, és elkezdtem utánajárni, mennyibe is kerül egy színes lézer, ha 12 körül van fekete-fehér. Kiderült, hogy annyival nem drágább, és papírt leszámítva (de nyomtató amortizációt és tonerköltséget beszámítva) 12.76Ft/ff oldal és 33.76Ft/színes oldal a nyomtatási költség vele. Oké, akkor erre alszunk még egy hetet. Pont egy hete mentem pótZH-t írni, és a vonatokat figyelembe véve optimálisnak tűnt előtte megvenni a nyomtatót, hisz így egy órával korábban érek haza. Láttam apró fekete-fehér lézereket, fél kézben lehet vinni őket, gondoltam nem lesz gond. Volt. Amikor fizettem a 21900Ft-ot, és elém raktak a pultra egy 60x48x45 centis dobozt, még valahogy reménykedtem, hogy annyira nem lesz nehéz megsétáltatni a MOM parktól a BME-ig, majd onnan Kelenföldre. Amikor azonban megemeltem a csekély 20 kilóját, már kezdtek aggodalmaim támadni, hogy ezt hogy rakom fel a villamosra a hátsó ajtónál a korláton keresztül (mivel középen, ahol nincs, ott nyilván tömeg van). Szerencsére volt egy srác, aki segített átemelni, utána meg felhívtam Ádámot, hogy jöjjön segíteni hazavinni, ha tud. A ZH előtt a tömeg elég érdekesen nézett rám, hogy nyomtatóval járok ZH-zni, de hát mindenkinek lehet kabalája… (Bejött, meglett az aláírás Itthon az elhelyezéssel akadt némi probléma, mert a könyvespolcom nem értékelt volna egy ekkora terhet magán, a beépített szekrényemig meg nem elég 5m USB kábel, annál hosszabbat meg nem szeret a szabvány. Az asztalom alatt nem fér el kisasztalon, földre meg nem akartam tenni. Végül a beépített szekrényben egy másik helyre tettem, ahonnét a szobán keresztül be tudom dugni az USB-t. Már csak a tápkábellel kellett valamit kezdeni. A mellé adott értelem szerűen a 3 környező konektor egyikébe sem ér el, szóval kéne hosszabbító, amiből állandóan hiány van itthon, és amúgy is nagy darabok. Feltúrtam hát egy dobozt, amiben rengeteg tápkábel között találtam több műszercsatlakozós hosszabbítót, félkész állapotban (csak az egyik felén volt csatlakozó). Kivettem egyet, és nekiálltam villásdugót keresni a másik végére, mert akkor ez önmagában is megállná a helyét, mint hosszú tápkábel. Szerencsére nem találtam, ugyanis ellenkező esetben valószínűleg további gondolkodás nélkül összeszerelek egy célra tökéletesen alkalmatlan, ellenben nagymértékben életveszélyes kábelt. Apa csatlakozó volt a végén… Még némi keresés után megtaláltam mindent, hogy összerakjak egy használható (és biztonságos) kábelt, szóval most azzal van bekötve, és él és virul, és nyomtat, én meg ollóval aprítok, meg morgok, hogy beszáradt a ragasztóm. |
Azt hiszem ez a kód joggal indulhatna egy egyetemi szivatós “mit ír ki” feladatsorban Ötlet: minek írjam le mégegyszer a ciklus belsejét? Minek írjam le mégegyszer a ciklus feltételét egy módosításhoz? Mekkora szerencse, hogy a PHP lusta preg_match_all('/\[(textfield|numfield|textarea) ([^\s\]]+)([^\]]*)\]/', $cont, $tmp, PREG_PATTERN_ORDER);
$lastrow = false;
do {
$tbody .= ($lastrow ? "<tr class='csClonableHiddenRow'>" : "<tr>");
for ($i = 0; $i < count($tmp[0]); $i++) {
# Matched text = $result[0][$i];
$fieldnames[] = $tmp[2][$i];
$tbody .= "<td>";
switch ($tmp[1][$i]) {
case 'textarea':
$tbody .= csTextArea($name.'_'.$tmp[2][$i].'[]', $tmp[3][$i]);
break;
case 'textfield':
$tbody .= csTextField($name.'_'.$tmp[2][$i].'[]', $tmp[3][$i]);
break;
case 'numfield':
$tbody .= csNumField($name.'_'.$tmp[2][$i].'[]', $tmp[3][$i]);
break;
}
$tbody .= "</td>";
}
$tbody .= "<td><div class='csRemoveRowBtn'>-</div></td>";
$tbody .= "</tr>";
} while (++$rc < $minrows || $rc < count($CHARPROPS[$name.'_'.$fieldnames[0]]) || ($lastrow == false && $lastrow = true));
Majd ha nagyon unatkozom, akkor megpróbálom ezt az egész ciklusosdit is ilyen alakra hozni: $str = preg_replace('/\[numfield ([^\s\]]+)([^\]]*)\]/e', 'csNumField("$1", "$2")', $str);
|
Minden napra jut egy ZH, pénteken jelek házi leadás… Gyakorlatilag múlt szombat óta mikor itthon vagyok, tanulok, de ez sem volt elég. Méréslabor 3: megvágtak a múltkori beugrón, mert nem jegyeztem meg egy képletet. Ott én voltam a hülye, többet kellett volna tanulni. Nem gond, a mérést elvégeztük, jegyzőkönyv megvan, majd bemegyek 15 percre megírni a pótmérésen a kiszh-t, és kész. A mai beugró zh-ra (nettó) 6 órán át tanultam a kiosztott 30 oldalt, de ez sem volt elég. Itt ők voltak a faszok. Adatbázisok: Ez a tárgy tavaly is a kedvenceim közé tartozott, és idén sem szerettem meg jobban. Levlistán valaki a kedves oktatóval felváltva értelmezik a statisztikát: a ZHn a hallgatók több, mint 68%-a bukott meg. Oké… Megtekintés ütközik legalább 2 órával, de sebaj, “csak mintegy 120 hallgatot erint.”* 400-an írtak ZHt… *: Miért fáj a magyar ékezetes karakterek használata?!** De legalább a jelek házit megírtam, össze se számolom inkább, hogy hány munkaóra alatt… |
PuTTY-al belépni az iPodra, megkeresni a fájlrendszerben az OPlayer videolejátszó mappáját, majd WinSCP-vel feltölteni a filmeket rá, miközben éppen energiatakarékos állapotban lóg a wifin a ház egy tetszőleges pontján… Felemelő érzés, amikor valami úgy működik, ahogy akarom
És Inori kilátszik az ikonok alól (*: Tudom, 1000 éve létezik ez a jailbreak app, de akkor is örülök, hogy rajta van, és megy. Néha pedig elgondolkoztat, hogy ez a funkció miért nincs benne alapból az iOSben.) |
Bakker, egy support ticket-be nem azért írok 10 sort, mert unatkozom, és csak az elsőt kell elolvasni, hanem mert a maradék 9-ben leírom azokat a részleteket, amikre 5 lépcsőben kérdeznek utána egyesével vissza… Olyan nehéz elolvasni egy levelet, és utána válaszolni?! Udvariasság, meg minden, de a “mint előző levelemben leírtam” sem szokott elég hatásos lenni ahhoz, hogy visszatekerjenek elolvasni a válaszokat. |
Azért örülök, hogy sosem tudok nyugton maradni, és mindig mindennel babrálok, amíg lehet. Amikor még iOS 4.3.3 futott a Touch-omon, akkor felraktam rá a redsn0w untethered jailbreak-et. A Cydia pedig lementette az SHSH blobs néven futó azonosító kulcsokat, amik nélkül lehetetlen downgradelni. (Röviden: az iTunes elküldi a készülék egyedi azonosítóit meg a firmware fájl azonosítóit az apple szerverének, ami leellenőrzi, hogy ezek összeillenek-e, meg hogy ez-e a legfrissebb iOS, és ha minden stimmel, elkészíti az aláírásokat, amiket visszakap az iTunes, és ezeket írja bele a feltöltött firmware-be. Ha viszont az iTunes csak azt hiszi, hogy az apple szerverét kérdezi, és megkapja a régebben lementett SHSH kulcsokat, akkor mindenki örül.) Biztos, ami biztos, leszedtem a TinyUmbrella-t, és lementettem saját gépre a Cydia által tárolt hasheket, és készítettem egy mentést a mostani iOS 5 hashekről is. Ezt követően leszedtem a régi ipsw fájlt, amiből az iTunes rátölti a firmware-t/iOS-t az iPodra. Szerencsére volt valaki, aki úgy döntött, megéri archiválni minden létező kiadott frissítést, és ezt elérhetővé tette itt: getiOS.com. Mivel régebbi rendszerverziót akartam rárakni, mint ami fut rajta, az update nem igazán szerencsés, szóval maradt a restore. Első körben ez sem akart menni, de miután ez alapján DFU-ba raktam a touch-ot, az iTunes egyből felsírt, hogy baj van, restore kell, és szépen fel is rakta. Restore után észrevette, hogy már erről a készülékről van mentés, felajánlotta a visszaállítást. Próba-szerencse, csinálja… Hát, mint várható volt, nem megy. Új iPod, új restore point, újra működő szoftverek. Az, hogy elvesztettem minden beállítást, jegyzetet, és minden más rajta tárolt cuccot (pl egy rakás amúgy is szar minőségű fényképet, mert hülye voltam, és elfelejtettem lemásolni róla), egy határozottan baráti ár azért, hogy azok a programok, amiket használok, rendesen fussanak. És végezetül egy tanács mindenkinek, aki megcsócsált almás kütyükkel küzd: NE frissíts semmit, ha nem teljesen használhatatlan a rendszered, mert a frissítés után az lesz. Az iOS-ről egyrészt az itt leírt tapasztalataim alapján állítom ezt, másrészt ha valaki megnézi az iOS 5 megjelenése óta hány aktívan fejlesztett programhoz adtak ki frissítést “iOS 5 fixes” címszó alatt, akkor benne is felmerülhet a gyanú, hogy valami nem teljesen kerek. Az OS X 10.7 Lion-ról pedig a Real Studio levlistáján olvasok dicshimnuszokat, amiért egy-egy bugfix hazavág addig hibátlanul futó programokat. |
iOS 5, juhúú. Várok azért egy hetet, hogy miket írnak róla… Oké, tethered jailbreak már van, érkezőben van az untethered is. Nem mintha most jailbreakelve lenne, de azért megéri figyelni erre is. Semmi anyázás, hogy mi nem működik benne. Rendben, akkor frissítek. Letöltöm külön Firefoxban az ipsw fájlt az apple szerveréről, mert az iTunesban megszakadt a kapcsolat letöltés közben. Frissítés kézzel kijelölt fájlból… Ok… Connecting and verifying… Preparing to back up… Backing up… iTunes percenként 1-2 alkalommal felugrik a tálcáról minden ablak fölé, ellopja a fókuszt, legszívesebben a 3. ilyen után kibasznám az egész programot a francba… de nem lehet, tűrni kell, mert már csak órák kérdése, és frissíti a rendszert a touchomon. 10 perc elteltével: unknown error occured. Király, imádom. Mit mond a help?
Hát köszönöm! Ez tényleg sokat segített. Akkor nézzük a troubleshooting oldalt, hátha van valami infó. Ééés igen, ott a hiba kód. Leírás: “iPod Touch 2G vagy 3G esetén…” Köszi, de ez egy 4G… Anyád, Apple… Disconnect, connect, iTunes lefagy, Windows restart, iPod restart, előről. Próbálja meg az iTunes leszedni a frissítést, és felrakni. Nem megy. Anyád… 2 levél az Apple feedback rendszerébe, ami ugyan szart nem ér, de hátha egyszer elolvassa valaki. (De nem sűrűn, az is biztos, mert még mindig nem megy a help.) Másnap az iTunes le tudja szedni a frissítést, és amíg én fizika ZHra tanulok, potom 2-3 óra alatt fel is rakja az iPodra. Yay. News stand, messages, reminders, meg még egy rakás szemét. Kikapcsolom, amit tudok, Notification centerből kiszórom a felesleget. És boldog is vagyok, hogy milyen szuper, javítottak bugokat, gyorsabb a Safari. Aztán jön egy low battery warning, amin nem működik a Dismiss gomb. Szép… Lock, unlock, és eltűnt. Oké… Keddi akciójában pedig 2 teljes percre megfagyott, a képernyő alsó harmadán fekete alapon fehér és piros csíkok ugráltak, nem reagált se gombra, se érintésre. Aztán reboot, és megy tovább, mintha mi sem történt volna. Memória hibás lenne? Izééé, él ez még, semmi gond. Elindítom rajta az Ankit, várok, amíg leellenőrzi a paklikat, majd amíg megnyitja azt, amit tanulni szoktam. Első kérdés. Oké, mutasd a választ. Mondom mutasd! Anyád!! Oké, akkor ezt mutasd majd mégegyszer még a mai nap folyamán. Semmi reakció 30 másodpercig, utána ugrik végre a következő lapra. Ez nem vicces, Back to decks. 2 perc töltés, míg iOS 4.3.2 alatt ez 2 sec volt. Belépek újra a pakliba. 2 perc töltés… Az előző rendszerben a már egyszer betöltött pakliba azonnal vissza lehetett lépni. Gratulálok, az új rendszer a kedvenc kis mindenes kütyümet egy gagyi mp3 lejátszóvá javította… Köszönöm, Apple… Hátha van valami downgrade hack, nem adom fel… |
Igazából nem is egy, hanem mindegyikből egy Kasugano Sora (Yosuga no Sora – In Solitude, Where We Are Least Alone.) – Sora, oh… Apróság, ami miatt lehet, hogy még egy ideig csak a wishlist-emen maradnak: csak a Sora figura árából tudnék venni magamnak egy olyan monitort, amit kiszemeltem magamnak… Bár… Monitorom van |